Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 28 találat lapozás: 1-28

Névmutató: Simon József

2000. január 18.

Gyergyószárhegyen rendbehozták az emlékműveket. A Hősök emlékoszlopát már 1990-ben rendbe tették, a megrongált címer helyett új készült, a márványtáblákon sorakozó neveket újrafestették. A második világháborúban elesett 76 személy nevével márványtáblát helyeztek az oszlopra, amit 1990. augusztus 20-án ünnepi szentmisén szentelt meg Simon József plébános. A Tatárdombnál az 1990. március 19-én szélsőséges elemek által megrongált márványtábla helyébe az eredeti, 1908-as szöveggel ellátott márványtáblát helyezték el 1990. november 15-én. Az 1596-os Véres farsang néven ismert történelmi esemény emlékére az emlékoszlopon 1992. augusztus 1-jén feliratos márványtáblát helyeztek el a következő szöveggel: Bármilyen kegyetlen is volt a megtorlás, nem tudta kiölni a székelyek tudatából a szabadság utáni vágyat, amelyért évezredes történelme során annyi vért hullatott, DE SOHA LE NEM MONDOTT RÓLA. 1992. szeptember 22-én az 1916. szeptember 22-én benyomuló román katonák által kivégzett községi elöljáróknak állítottak emléket egy emlékkővel. 1994. október 6-án felszentelték az 1848-49-es magyar szabadságharc gyergyószárhegyi hőseinek névsorát tartalmazó emléktáblát a hősök emlékoszlopán. A millecentenárium évében, 1996. április 26-án márványtáblát helyeztek el a hősök emlékoszlopán a következő felirattal: Millecentenárium 896-1996 - Emlékezz magyar, e föld 1100 éve szülőfölded. Ugyancsak ez alkalommal elültettek tizenegy millecentenáriumi fát és a mellettük levő táblákon történelmünk nagyjainak nevei sorakoznak /Árpád fejedelem, Szent István király, IV. Béla király, Hunyadi János, Mátyás király, Szilágyi Erzsébet, Bethlen Gábor fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Szent László király és Antall József/. 1998. március 15-én a magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére a hősök emlékoszlopára emléktáblát helyeztek el, amelyen az alábbi felirat olvasható: 1848-1998 - A kivívott szabadság nem örök, a cselekvés tartja életben, ezért újból és újból meg kell nyerni az érte folyó ütközeteket. Isten áldd meg a szabadságszerető magyart! Ugyanezen a napon a szárhegyi temetőben lévő honvédsírra márványtáblát helyeztek el: Gurzó Lajos 1848-as honvéd főhadnagy. A Szárhegy határában 1944-ben lelőtt két német katona sírját vaskereszttel jelölték meg. 1998. november 1-jén márvány emléktáblát helyeztek el Both Ferenc 1848-as honvéd alhadnagy sírkövén. /Borsos András, Gyergyószárhegy Hősök emlékoszlopa Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./

2000. április 20.

Az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének választmánya ápr. 19-én délután rangsorolta a tanácsosjelölteket. A szavazást követően a legesélyesebb tíz jelölt, a választmány által kialakított sorrendben: Pándi István, Kabai István, Günthner Tibor, Papp A. Adél, Simon József, Gittinger Orsolya, Korda Zoltán Tibor, Nits János, Máté János, Szilágyi Ferenc. A választmány által összeállított listát a közgyűlés módosíthatja, azt követően pedig kiegészül Ilyés Gyulával, aki hivatalból az első helyet kapja, valamint a Német Demokrata Fórum két jelöltjével, akikkel az RMDSZ közös választási jelöltlistát állít. /(turos): A városi választmány rangsorolta tanácsosjelöltjeit. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./

2000. június 26.

Aug. 11-13-án Nagyváradon, a sportcsarnokban tartják meg a magyar baptisták világtalálkozóját. A szervezők mintegy öt-hatezer hívőt várnak a földkerekség minden részéről, így elsősorban Erdélyből, Magyarországról, a Felvidékről, a Vajdaságból, Amerikából, Ausztráliából. Másokkal együtt előadást tart Kulcsár Sándor, az Amerikai és Kanadai Magyar Baptisták Szövetségének elnöke, a Magyar Baptista Világszövetség elnöke, Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke és Simon József, a Romániai Magyar Baptisták Konvenciójának elnöke. Mint Vékás Zoltán, a szatmári magyar baptisták lelkipásztora, a világtalálkozó sajtóreferense elmondta: a találkozó célja a magyar baptisták összetartozásának és hitének megerősítése. /Augusztusban magyar baptisták világtalálkozója! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2000. július 10.

Aug. 11-13-a között tartják Nagyváradon a Magyar Baptisták II. Világtalálkozóját. A szervezők mintegy öt-hatezer résztvevőre számítanak. Előadást tart Kulcsár Sándor, az Észak-amerikai Magyar Baptista Szövetség és a Magyar Baptista Világszövetség elnöke, Mészáros Kálmán, a magyarországi Baptista Egyház elnöke és Simon József, a romániai Magyar Baptista Szövetség elnöke. A rendezvény keretében zajlik majd a Magyar Baptista Ifjúság Világtalálkozója is. /Magyar Baptisták II. Világtalálkozója. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 10./

2000. augusztus 14.

Nagyváradon rendezték meg aug. 11-13-a között a Magyar Baptisták Világszövetségének szervezésében a magyar baptisták II. világtalálkozóját. A háromnapos találkozón a világon élő mintegy 20 ezer magyar baptista képviseletében közel 6 ezer ember vett részt. A világtalálkozó házigazdája a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége volt, melynek több mint 8 ezer tagja van. A konferencián bemutatták a résztvevőknek a baptisták készülő új énekeskönyvét. A rendezvény Kulcsár Sándor, a Magyar Baptista Világszövetség (MBVSZ) elnöke, Mészáros Kálmán, az MBVSZ magyarországi elnöke és Simon József, az MBVSZ romániai alelnöke zárógondolataival ért véget. A magyar baptisták első világtalákozójukat 1992-ben tartották Budapesten. /Magyar baptisták II. világtalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A résztvevők 11 országból érkeztek: Erdély mellett Magyarországról, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Németországból, Svédországból, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Ausztráliából, Felvidékről, Belgiumból. A román baptisták képviseletében Viorel Jurga, aradi lelkipásztor, beszédében hangsúlyozta a magyar baptistákkal való jó kapcsolat kiépítésének fontosságát. Nagyvárad a magyar baptista közösség fellegvára, itt van a legnagyobb magyar baptista gyülekezet és az erdélyi szövetség központja is. /Józsa Tímea: Magyar Baptisták II. Világtalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2001. július 7.

Szatmárnémetiben a tanácsosok megszavazták, hogy a város helységnévtábláin, illetve a szatmárnémeti önkormányzati hatáskörbe tartozó intézmények névtábláin háromnyelvű felirat legyen. Simon József tanácsos indoklásában elmondta, hogy az új közigazgatási törvény életbelépése óta eddig már eltelt 50 nap, tehát semmi szükség a további halogatásra, s bár a város német nemzetiségű lakossága 20 százalék alatti, az európai szellemiség térhódítására vallana a háromnyelvű felirat kitétele. /Ágopcsa Marianna: Háromnyelvű névtáblák. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

2001. augusztus 21.

Júniusban a parajdi római katolikus templomba törtek be ismeretlen tettesek, Korondon aug. 13-án éjszaka valószínűleg megzavarták őket, mert semmit nem vittek el az istenházából, 14-én éjjel viszont Székelyszentléleken és Malomfalván lopták el a fából készült szobrokat. Benedek Sándor szentléleki plébános és Kiss Margit sekrestyés aug. 15-én reggel vették észre azt, hogy betörtek a templomba, elvitték a feszületről a Jézus-szobrot (a corpust) és a Szent Antalt, Szent Lászlót, és Szent Istvánt ábrázoló szobrokat, a feltámadást jelképező, illetve egy karácsonykor használatos angyalszobrot, az oltárszentséget és két ezüstözött kelyhet. A tolvajok hátulról, a sekrestye ajtaját felfeszítve hatoltak be, és gyertyafény mellett pakolták össze a szobrokat, amiket egy szőnyegbe csomagoltak. A padlót sok helyütt viaszpecsétek borítják, szerencsére a szétszórt gyufaszálak nem okoztak tüzet. A sekrestyében lévő szekrény fiókjait kiforgatták a tettesek, a gipszből készült szobrokat viszont nem vitték el. A plébános szerint előre kitervelt lopás történt, hiszen Parajdon és Malomfalván is a fából készült régi szobrokat lopták el, amelyeket valószínűleg régiségkereskedőknek adtak el. A malomfavi templomba ugyancsak aug. 14-én éjszaka törtek be. Simon József plébános elmondta, hogy a falról hiányzik a kereszt, a Jézus-szíve szobor és Szűz Mária, a feltámadási szobor is eltűnt, valamint a keresztről Jézus teste. Egy négy négyzetméteres szőnyeget is elvitték. /F. D. D.: Kirabolták a szentléleki és a malomfalvi templomot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

2002. november 9.

1896 óta létezik az Aradi Magyar Baptista Gyülekezet. Imaházuk újjáépítése 1997-ben kezdődött, a munka befejeződött, megnyitása nov. 17-én lesz. Vendég szónokuk lesz dr. Simon József, a gyülekezetek szövetségének elnöke. /Dr. Vass Gergely lelkipásztor: Imaházmegnyitásra készül a magyar baptista gyülekezet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

2003. március 8.

Aradon a baptista gyülekezet ad otthont a hétvégen a ROMABISZ (Romániai Magyar Baptista Ifjúsági Szövetség) választó kongresszusának. A szervezők mintegy 120-130 fiatal jelenlétére számítanak. A kongresszuson részt vesz az események irányítójaként Dr. Simon József egyházelnök. /Baptista ifjúsági kongresszus Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2003. március 15.

Márc. 7-8-án Aradon, a belvárosi baptista imaházban tartotta a Romániai Magyar Baptista Ifjúsági Szövetség (ROMABISZ) választókongresszusát, amelyre több mint 70 ifjúsági vezető jött el Erdély több településéről. Jelen volt Dr. Simon József, a Romániai Magyar Baptista Szövetség elnöke. Az ifjúsági vezetők Borzási Pál lelkipásztort az ifjúsági szövetség elnökéül, Nagy Kasza Jonathánt, a szatmári ifjúság képviselőjét pedig a szövetség titkárává választották. /Dubován László: Baptista ifjúsági választó-kongresszus. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

2004. november 22.

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Országos Elnöksége nov. 20-án a szovátai Teleki Oktatási Központban ünnepélyes keretek között adta át a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok tudományos munkájáért az Apáczai-díjat. A humán tudományok területén Apáczai-díjban részesült dr. Gaal György, a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium, és Muhi Sándor a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára. A reáltudományok területén Apáczai-díjas Olosz Ferenc, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium matematika tanára. Dicséretben részesült dr. Fazakas István kolozsvári, Szőcs Mária és Kovács István csíkvacsárcsi, Péter Sándor sepsiszentgyörgyi tanár a humántudományok területén, valamint Fazekas Lóránd szatmárnémeti, Simon József csíkszeredai és Kovács Barna marosvásárhelyi tanár a reáltudományok területén. Az ünnepség keretében vehették át a megye legjobb, kilencedik osztályt végzett tanulójának járó Mákvirág-díjat a tanulók. Különdíjat kapott a Mákvirág-érem megalkotója, Zacsik József debreceni középiskolai tanuló. /Apáczai-díjak, 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2005. április 6.

Lassan mozdul előre a magyar nyelvű feliratok ügye Szatmárnémetiben is. Több közhivatalnak és kéttagozatú iskolának még a közigazgatási törvény megjelenése után három évvel is egynyelvű a táblája, az RMDSZ megkövetelhetné a kétnyelvűséget. Gyakran azok is fittyet hánynak rá, akiknek az ilyesmiben elöl kellene járniuk. A református egyház két éve visszakapta a törvényszékkel szemben lévő saroképületet. Kiadta irodáknak, üzleteknek. A legnagyobb helyiséget egy magyarországi cég itteni kirendeltsége kapta meg, a cég is csak román nyelven feliratozott. Simon József, az RMDSZ városi tanácsosa a legutóbbi önkormányzati ülésen javasolta, hogy a lakossági nyilvántartás osztályán a közigazgatási törvény előírásai értelmében minden feliratot, közleményt, tájékoztatót magyar nyelven is függeszék ki. Javaslatát megszavazta a tanács. /Sike Lajos: Hogy több levegőt nyerjen anyanyelvünk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

2005. július 28.

Szatmárnémetiben a városi tanács egyik tavaszi ülésén Simon József, az RMDSZ önkormányzati képviselője határozatjavaslatot terjesztett be, mely kötelezi a városházához tartozó közhivatalokat és közszolgáltatási egységeket, hogy kétnyelvű táblákat tegyenek ki, és kétnyelvűek legyenek a közönségtájékoztató hirdetmények is, úgy szóban, mint írásban. A javaslatot egyöntetű szavazattal elfogadták. Simon József elmondta, a kivitelezés is elkezdődött, ha még nem is mindenütt. Az Apaserv szolgáltató vállalat megrendelt négy magyar nyelvű táblát. A Szatmár megyei tanács RMDSZ-frakciójának kezdeményezni kellene, hogy kétnyelvű tábla legyen a megyei múzeumnál és a megyei könyvtárnál is. /(Sike Lajos): Már készülnek a magyar nyelvű táblák! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2006. július 5.

A Magyar Közszolgálati Televízió (MTV) műsorrácsának erdélyi tudósításokat érintő, őszi átalakulása felbolygatta az erdélyi régiókból tudósító stúdiókat. Az eddigi Kárpáti Krónika, Héthatár, Határátkelő, Palackposta, Átjáró, Aranyfüst és Földközelben műsorokat megszüntetik, de az össz-adásidő megközelítőleg azonos marad. „Stúdióvezetőként engem nem értesített senki a műsorrács változtatásáról” – nyilatkozta Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes Stúdió vezetője. Székelyudvarhelyen aggódnak a magyar televízió tudósítói, szerintük a beígért változások alacsonyabb nézettséget, kevesebb rendelést és így kevesebb pénzt jelentenek. Szabó Attila, az MTV állandó helyi tudósítója leginkább attól tart, hogy a tévécsatorna végképp fel akarja számolni a határon túliakról szóló műsorait. Szabó Attila a Héthatár című műsorba készített tavalyi riportjaiért elnyerte az MTV Magyar Ház díját. Berszán-Árus György, a gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió vezetője jelezte, eddig folyamatosan munkát biztosítottak. 2004-ben a lakiteleki fesztivál három díját hozták el Az áldozat című filmükkel, tavaly pedig szintén három díjat nyertek a Kinda Lázár és a csíki traktor cíművel. Most meg az egészet összemossák, egy olyan kora reggeli időpontban, amit senki sem fog nézni. A lehetőségek szűkítése nagyon érzékenyen fogja érinteni a határon túli tudósítók mindegyikét, kivétel nélkül – fogalmazott a gyergyói Zsigmond Attila. „Évek óta minden szinten továbbképzéseken vettünk részt, kialakult egy tudósítói csapat. Sokan közülünk ebből élünk, ezt csináljuk. A tudósítók jó része saját pénzéből szerelte fel önmagát többmillió forintos befektetéssel, és ezt a technika folyamatosan felújításra is szorul.” – nyilatkozta Simon József, az MTV háromszéki tudósítóinak egyike. A Palackposta, Határátkelő és egyéb műsorok korábbi 330-360 perces időtartama helyett most a határon túliak egy blokkban kapják meg a politikai, kulturális, társadalmi információkat napi 25 percbe sűrítve. Az erdélyi tudósítók felvetéseire reagálva Dobos Menyhért, az MTV közéleti igazgatója elmondta: az MTV maga készíti el a műsorterveit, nem konzultált a tudósítói hálózattal. Szerinte a kora reggeli sugárzási idő „nem rossz sáv”. Kiemelte, román idő szerint 12-kor ismétlik e műsorokat az m2-esen. /Barabás Márti, Bögözi Attila, Debreczeni Hajnal, Domokos Péter, Gergely Edit, Tóth Adél: A magyar televízió újratárgyalja őszig szerződéseit az erdélyi tudósítókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2007. január 11.

Egyre gyarapítja Árkoson a tájmúzeumot alapítója és kezelője, Bálinth Zoltán. Már cséplőgép is van. Öntöttvas kályhákkal és mezőgazdasági szerszámokkal gazdagodott a gyűjtemény. A második bástyában vártörténeti kiállítást tervez a műkedvelő muzeológus. Egyébként nemrég sugározta Simon Józsefnek az árkosi tájmúzeumról készült dokumetumfilmjét az m2 magyar tévécsatorna. Bálinth Zoltán egyben a helybeli Dahlström Kálmán Művelődési Társaság vezetője is. /Kisgyörgy Zoltán: Gyarapodik az árkosi tájmúzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

2008. szeptember 16.

Évente több száz reménykedő levél érkezik a Sírjaik hol domborulnak című műsorhoz Budapestre. Az egykori honvéd hadisírok felkutatására alapított kegyeleti műsor másfélszázadik adásához érkezett. A szerkesztők három éve kutatnak az eltűntek után, eddig már több száz katona és munkaszolgálatos sírját azonosították. A keddenként délután az m1-en jelentkező összeállításban gyakoriak a határon túlról érkező tudósítások. Emlékezetes az Uz-völgyi hadisírokról készített alkotás, Simon József munkája. Az adás a több mint ezer hősi halottnak állít emléket, akik 1944 augusztusában a román átállás után a többszörös túlerő ellen védték a Hargita és Bákó megyét elválasztó völgyet. A 11. Székely Határőr Zászlóaljat, a szövetséges Románia határán, fiatal tapasztalatlan katonákból, leventékből állították össze, akik a legcsekélyebb esély nélkül vették fel a küzdelmet a harcedzett, gépesített szovjet alakulatok ellen. Különösen érdekesnek ígérkezik a szeptember 16-i, jubileumi adás. Az Arad megyei simonyifalvi és kőröskisjenői svábok kitelepítéséről Puskel Tünde Emese készített megrázó filmet. A javarészt fiatalokból álló csoportot Krivoj-Rog bányáiba vitték, ahol az embertelen bánásmód és az éhezés következtében legtöbbjük elpusztult. A Gyimesi-szoros bunkereiről és védőállásairól a gyergyószentmiklósi Zsigmond Attila forgatott filmet. /A világháborúk áldozatai. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

2010. január 5.

Közkincs lesz a Székely Nemzeti fényképtár
Megkezdődött a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum fényképtárának digitalizálása. A múzeum teljes fotógyűjteményét feldolgozzák. A digitalizált felvételekből már több mint 300 látható az intézmény honlapján. A teljes feldolgozás több mint egy évig tart majd.
Az első fekete- fehér fotók, az 1800-as évek végéről valók, az utolsók a hetvenes években készültek. A fényképtár eddig a múzeum dolgozóinak is hozzáférhetetlen volt.
– 300 fotó van fenn a neten, és már vannak betelefonálók, e-mailben jelentkeznek. Van olyan régi fotós, aki dolgozott a múzeumnak és ma jelezte, hogy neki még otthon van több száz ilyen fotója, és azt szívesen behozza – mondta Híradónk érdeklődésére Vargha Mihály igazgató.
A feldolgozást egy speciális szkenner tette lehetővé, amelyet a Szülőföld Alaptól nyert pályázati pénzből vett a múzeum. Eddig 5000 filmkockát másoltak már be a rendszerbe. Nagy gondot jelent a fotók azonosítása.
Szőcsné Gazda Enikő muzeológus: „Például, itt van egy gyönyörű üveg negatív, egy kislány van rajta játék babával, és semmi mellékinformáció nincs róla. Század eleji negatív, hogy hol fotózhatták?”
Nem ez az első próbálkozás az állomány feldolgozására. Fóris Pálnak, a múzeum fényképészének, a hetvenes évek elején jelent meg, az ezer fotót katalogizáló könyvecskéje.
A fekete-fehér negatívok egyébként akár egy évszázadot is kibírnak károsodás nélkül, ha megfelelően tárolják őket.
Simon József
Duna TV. Forrás: Erdély.ma

2011. január 30.

Sepsiszentgyörgyön ülésezett az Országgyűlés ifjúsági albizottsága
A magyar kormány ifjúságpolitikai elképzelései kerültek terítékre Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Országgyűlés Ifjúsági albizottságának kihelyezett ülésén. Háromszéken csaknem ötven ifjúsági civil szervezet működik, ezek több mint fele a Háromszéki Ifjúsági Tanácsba tömörült. Velük egyeztettek. „Azt szeretnénk, hogy elinduljon egy fajta kommunikáció, és a magunk módján tudjunk beleszólni a döntések hozatalába" – mondta el Grüman Róbert, a Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke. „Azt kerestük, ami összeköt minket, és nem azt ami szétválaszt, én ezt egy nagyon fontos dolognak tartom" – tette hozzá Varga László, a Nemezti Erőforrás Minisztérium osztályvezetője. A megyei tanács 2008-ban hozott létre egy olyan alapot, amely az ifjúsági szervezeteket támogatja. Az idén 75 ezer új lejt, azaz 18 ezer eurót szán erre a célra. Az anyaország Parlamentjének képviselői erkölcsileg támogatják a fiatalok munkáját: „Mi úgy szeretnénk a határon túli magyar ifjuságpolitikáról beszélni, hogy közben nem egy asztal mögött ülünk és onnan próbáljuk meg kitalálni, hogy milyen is az élet odakint" – jegyezte meg Kapus Krisztián, a Magyar Országgyűlés ifjúsági albizottságának elnöke.
„Itt Erdélyben nagyon aktívak az ifjúsági civil szervezetek, nagyon fontosak számukra a közügyek" – ez volt Stágel Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnökének véleménye. „A magyarságot az ifjúság tudja megmenteni, minden olyan kezdeményezésben, párbeszédben részt veszünk, ami azt a célt szolgálja, hogy az ifjúság erőt kapjon" – nyilatkozta Baráth Zsolt, albizottsági tag. A résztvevők tisztelegtek gróf Mikó Imre iskolaalapító szobránál is. Azért az emberért gyújtottak gyertyát, aki sokat tett a háromszéki ifjak szellemi gyarapodásáért. Simon József
Duna Televízió. Erdély.ma

2011. február 7.

Szórólap az anyanyelvhasználatról
Szórólapokkal tudatosítják Székelyföldön, hogy mindenkinek joga van anyanyelvét használni a közigazgatásban. Azt szeretnék elérni, hogy mindenki tisztában legyen jogaival, és ne féljen élni azzal.
Albert Álmos szenátori irodájának munkatársai szórólapokon tájékoztatják a háromszékieket: jogukban áll magyarul beszélni, hagyományaikat ápolni, és magyarságukat szabadon vállalni. Háromszéken a román anyanyelvűek nagy része nem lát kivetnivalót abban, hogy az állam hivatalos nyelve mellett magyarul is érvényesülhessenek a helybeliek. Furcsamód épp az érintettek félnek törvény szavatolta joguk használatától.
A kiadványt több ezer példányban nyomtatták ki. A legapróbb részletekig ismertetik az anyanyelvhasználathoz való jogot. Kovászna megye önkormányzata a Szülőföld Alaptól kapott támogatásból bevezeti a magyar űrlapok használatát, és népszerűsíti a magyar nyelvű ügyintézést.
Simon József
Duna Televízió. Erdély.ma

2012. december 22.

Könyvbemutatóval zárult a Bod Péter Emlékév
A múltidézés távlatai címmel tartották szerda este a Bod Péter Megyei Könyvtárban a Bod Péter Emlékév zárórendezvényét, melynek során felidézték az eseménysorozat mozzanatait, bemutatták Bod Péternek az erdélyi románok egyházáról szóló történelmi munkáját, valamint az alkalomra összeállított, a sepsiszentgyörgyi könyvtárakat bemutató kötetet. Tartalmas műsorral közreműködött a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző színjátszó csoportja. A Látjátok feleim... című műsort Szováti Mária táncoktató és Zakariás Zalán rendező közreműködésével Deák Magdolna és Fejér Piroska magyar szakos tanár állította össze. A házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszönetet mondott a rendezvénysorozat résztvevőinek, támogatóinak, majd Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kitért a székelyföldi szórványprogramra, mely által „ésszel és jó szándékú akarattal” a nehéz gazdasági helyzetben is támogatták a szórványt. Szonda Szabolcs vetített képes előadásban elevenítette fel az emlékév stációit. 2012. február 22-én, születésének 300. évfordulóján a tudós pap, irodalom- és egyháztörténész emlékhelyein tartottak ünnepséget: az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeum és a felsőcsernátoni református templom kertjében álló mellszobornál, a Bod Péter szülőháza helyén álló kopjafánál és a felsőcsernátoni Bod Péter Népházban. Ezt követően számos rendezvény zajlott: többek között Kultúra és társadalom kapcsolata és kihívásai címmel műhelytalálkozót tartottak, nemzetközi tudományos konferencia zajlott Nagyenyeden és Magyarigenben, Bod Péter-vetélkedőt szerveztek diákoknak, sor került a Bod-leszármazottak családtalálkozójára, a Kálnoki Református Egyházközség és a Dr. Bedő Albert Környezetvédelmi, Ifjúsági és Közművelődési Egyesület buszos emléktúrát kezdeményezett, november 17-én Magyarigenben Bod Péter-mellszoborot, Vargha Mihály alkotását avatták, majd 24 órás olvasómaratont tartott a baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár. Az ismertetőt követően levetítették Simon József Bod Péterről és az emlékév eseményeiről készített filmjét. Gudor Kund Botond lelkész, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese, történész, Bod Péter-kutató bemutatta az általa szerkesztett, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Vármegye Kiadó és a csíkszeredai Státus Kiadó közös gondozásában megjelent, Bod Péter két munkáját összesítő, Az erdélyi románok egyháztörténetének két könyve című kötetet. Igazi kincs, jellemezte a művet a szerkesztő, amely a görög katolikus egyház megalakulásának ismertetése céljával bemutatja a románok eredetét, népszokásait, egyházi életét, egyházi személyiségeit. A román történetírás számára megkerülhetetlen munka, ám némelyek ma sem akarnak tudomást venni róla. Demeter Lajos helytörténész az általa szerkesztett, a Háromszék Vármegye Kiadónál megjelent, Tékák az időben – Sepsiszentgyörgyi könyvtárak a Kaszinótól a Bod Péter Megyei Könyvtárig című könyvet mutatta be. A megyeszékhelyi egykori és mai könyvtárakat Demeter Lajos mellett Csáki Árpád és Tóth Szabolcs Barnabás történész, Csikós Júlia, a Székely Mikó Kollégium könyvtárosa és Kiss Jenő, a megyei könyvtár volt igazgatója méltatta.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

lapozás: 1-28